A szülők gyakran nem eléggé elővigyázatosak, ezért előfordulhat, hogy gyermekük nem alkalmas pillanatban toppan be a hálószobába, és olyasmivel szembesül, ami nem rá tartozik. Cikkünk azzal foglalkozik, hogy ezt a helyzetet hogyan kezelje a család.
Kissé pejoratívan hangzik nem? Mi is gyakran összesúgunk, a fejünket csóváljuk, ha olyan lányról hallunk, aki apja korabeli „udvarlót” választ, vagy irigységgel vegyes rosszindulattal közeledünk az olyan nőhöz akinek párja egy tízessel fiatalabb. De vajon milyen vonzódások (és állatságok) vannak az ilyen kapcsolatok hátterében? Normális-e az ilyen kapcsolat vagy valamelyik szülőnket szeretnénk így pótolni (freudisták előnyben)?